Balról: 

Dunai József (Kisfái Polgárőr csoport vezetője, Kisfáiért Közhasznú Egyesület elnöke, Kiisfái Tanácsadó Testületi tag)

Sipos László (12.vk.képviselője, Kecskemét Városüzemeltetési és Nemzetiségi tanácsnoka)

Tapodi Zsolt (Kisfáiért Közhasznú Egyesület leköszönő elnöke)

Szatmári Ferenc (Kiisfái Tanácsadó Testületi tag, Kisfáiban élők honlapja szerkesztője)

Kötetlen beszélgetése a 2016-os Családinapon.

Polgárőr csoportunk újabb trófeája.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács különdíja a Nemzetközi Rendőr Lovasverseny 

LEGEREDMÉNYESEBB

POLGÁRŐR VERSENYZŐJE

részére

 Kis Jakab

 Kisfáiiban élő képzőművész, akit méltán állíthatnánk példaképként minden Kisfáiban élő lakos elé. 

Áldozatos kitartó tagja egyesületünknek. Munkássága nagyban hozzájárult közösségi terünk esztétikai szinvonalának jelenlegi állapotához, úgy a tér bejárati kapuját tekintve, mint az ivókút impozáns kialakításában. A téren épített szinpad oszlop díszitése is a keze munkáját dícséri. Fel sem tudnám sorolni azt a rengeteg munkát, amit e közösségért tett. 

Róla csak annyit, Jakab barátunk a  International Ceramics Studio oszlopos munkatársa, számos képzőművészeti kiállítás létrehozója. Technikai és szakmai felkészültségét mi Kisfáiak is élvezhetjük a Kisfáiban elhelyezett alkotásaiban gyönyörködve. Szerénységét tükrözi, hogy amikor felvetettem e cikk megírásának ötletét, csak annyit mondott, hogy - Ferikém nem ezért teszem! Persze egyikőnk sem a hírverésért tesz valamit is e közösségért, hanem csak úgy, hogy szép és tartalmas legyen minden hétköznapunk. 

Az emberi kapcsolatok a közösségért, közösen végzett munkák mentén alakulnak ki és erősödnek meg. Marika a felesége, egyesületünk könyvelését viszi, de minden rendezvényen ott 

szorgoskodik, legyen az télen vagy nyáron. Oroszlán részt vállal az évek óta megrendezett csalá

di napok programjaként beiktatott agyagozás lebonyolításában az azon résztvevő gyermekek kézügyességének fejlesztésében. 

Szervezője az egyesületen belül működő Nyugdíjas klub kirándulásainak, ezek anyagi forrásaihoz szükséges pályázatok megírásának.

2016. október 11. 17:29 

Óóóó ez jó hír!

Úgy tűnik, hatásosnak bizonyult a felhívásunk, múlt hét csütörtök óta nem jelentettek Kisfáiból besurranásos betörést. Igaz a portyázó betörőnek nem akadtunk a nyomára, amit nevezhetnénk fél sikernek is,de a lényeg, hogy tovább állt. Azért legyünk továbbra is éberek, vigyázzunk egymásra.

A besurranó tolvajok számára különösen a meleg, nyári időszak teremt kedvező lehetőséget, nem haboznak, ha meglátnak egy bukóra nyitott ablakot, nyitva hagyott ajtót. Gondolkodás nélkül vágják ki a szúnyoghálót, ha látják, hogy mögötte nyitva az ablak. Nem árt óvatosnak lenni. Győr és környéke Tóth Gyula A besurranó tolvajoknak számos módszere van. Bár télen is kihasználják a lehetőséget, igazából azok az évszakok kedveznek nekik, amelyekben az emberek többet szellőztetnek, alszanak nyitott ablaknál.

A Győri Rendőrkapitányság vagyonvédelmi csoportjának vezetője, Limpók Péter főhadnagy elmondta, a lakóházas övezetekben, falvakban fordul elő az, amikor az elkövetők kifigyelik az utcáról, hogy a tulajdonos hátul, a kertben dolgozik, a ház ajtaja meg nyitva van. – Sokszor hiába van bezárva a kerítéskapu, többségében olyan zár van rajta, amit könnyűszerrel ki lehet nyitni. Azután már könnyen bemennek a tolvajok az üres lakásba. Az is előfordul, hogy kifigyelik, hol van családi rendezvény, esküvő. Kivárják azt az időt, amikor a rokonság, a vendégek a ceremónián vagy az esküvői vacsorán vannak, és senkitől nem zavarva elvihetik az értékeket, a nászajándéknak kapott pénzt – sorolta Limpók Péter. A főhadnagy nem tartja jó megoldásnak, amikor egy lakatlan, de legtöbbször bebútorozott családi házra kiteszik a táblát a tulajdonosok: eladó. Ezt látják a betörők, bemennek s visznek, amit tudnak. Értékeket, fémet, vízcsapokat, szerelvényeket. – Ha a család elmegy nyaralni, célszerű megkérni egy rokont, megbízható szomszédot, hogy naponta menjen át, húzza fel a redőnyöket, s ne azt lássák a bűnelkövetők, hogy nincs mozgás a házban. Utazás előtt, amikor rakodnak a csomagtartóba, érdemes figyelni, s ha gyanúsan viselkedő, kutakodó embereket látnak, érdemes felírni az autójuk rendszámát. A lakótelepeken, társasházas övezetekben is érdemes óvatosnak lenni. – Az ilyen lakókörnyezetekben a legjellemzőbb, hogy a földszinten lakók a bukóablakot nyitva hagyják. Az elkövető kiakasztja és bemegy a lakásba. Bármilyen meleg van is odabenn, csak akkor szellőztessenek, ha a lakásban tartózkodnak. Ha boltba megy a lakó, akkor is érdemes becsukni még a kisablakot is. Azon egy kisebb testű elkövető át tud bújni. A szúnyoghálót kézzel be tudják szakítani, az nem véd. Amikor otthon vannak a lakók, abban a helyiségben csukják be az ablakot, ahol nem tartózkodnak. Pláne, ha alszanak – tanácsolja Limpók Péter.

Szerző: Tóth Gyula

Forrás: Kisalföld 2011.17.12.

A hagyományos drótkerítések még szöges fonattal sem elegendőek, ha védekezésről van szó

Az önvédelem alapjogát az Alaptörvény deklarálja, azonban ez önmagában csak egy általános körülírás, a részletekről a vonatkozó törvények, jelen esetben a Büntető Törvénykönyv rendelkezik. Az önvédelem alapjoga tehát nem egyenlő azzal, hogy a behatolóval belátásunk szerint bánhatunk el, így az amerikai filmek puskával strázsáló farmere nem realitás itthon (már csak azért sem, mert Magyarországon a legális fegyvertartás nagyon erősen korlátozott). A Btk. a jogos védelemről szóló 29.§ és 29/A§-ban foglalkozik a kérdéssel, melyet a jelenleg hatályos formában az alábbiakban olvashatnak:

A jogos védelem
29.§ (1) Nem büntethető, akinek cselekménye saját, illetőleg a mások személye, javai, vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
29/A.§ Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülésére mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

A törvény szövege jól követhető és felfejthető, az pedig első olvasatra kiderül belőle, hogy a 220 voltos áram, mint védekezőeszköz semmiképp nem szabályos, hiszen élet kioltására alkalmas, sőt, a nem rossz szándékkal érkező (például a labdájáért a kertbe bemászó gyermek) személyeket is veszélybe sodorhatja. Ezen az sem változtat, ha a tulajdonos figyelmeztető táblákat helyez ki. Az áramon kívül semmilyen olyan metódus nem alkalmazható, mely élet kioltására alkalmas, így a komoly, végzetes sérülés lehetőségét hordozó csapdákat is el kell felejteni.

 A törvény ugyanakkor kimondja, hogy behatolóval szemben felvehetjük a harcot támadás esetén, fellépésünk pedig még abban ez esetben is jogos, ha a támadónak sérülést okozunk. Én azonban senkit sem buzdítanék arra, hogy közelharcba bonyolódjon, amennyiben fizikai összetűzésre kerül a sor. A józan ész azt kívánja, hogy konfliktus esetén önmagunk testi épségének védelme legyen a legfontosabb, így amennyiben tettenéréskor a felszólítás, a hatóság értesítésének kilátásba helyezése nem hoz eredményt, inkább térjünk ki az összecsapás elől. Véleményem szerint nincs az a tökéletesen nevelt uborka, burgonya, alma, mely megérné a kockázatot.

Egy marcona eb már tényleg riasztó lehet

A magas sövény elrejt és véd
Mindennek értelmében a hathatós megelőzés, védekezés eszközei csekélyek. Mit tehet akkor a kerttulajdonos, ha szeretné önmagát és kertjét is biztonságban tudni? Felfegyverkezés és csapdák helyett a bejutás lehetőségét kell minimalizálni, persze tökéletes megoldás nincsen. Egy megtermett, jól trenírozott kutya kiváló elrettentés lehet, természetesen a kutya adott esetben étellel lekenyerezhető, vagy mérgező, bódító szerekkel kiiktatható, azonban tartsuk szem előtt, hogy a tolvajok mindig a kisebb ellenállás irányába mennek, tehát ahol nehéznek tűnik a bejutás, ott nagy valószínűséggel továbbállnak. Szintén jó megelőzés lehet a magas sövény, lehetőleg egy masszív kerítéssel kombinálva. A tüskés, szúrós sövény, amennyiben elég magas, hatásos védvonallá válhat, sem megmászni, sem közte átbújni nem lehetséges, szemben egy kerítéssel, mely még szögesdrót peremmel sem képez megmászhatatlan akadályt. A sövény mindemellett még takarásával is óvja a kertet, amit nem látni, ahhoz nehéz kedvet kapni, bár az is igaz, hogy az eltakarás adott esetben még kíváncsibbá teszi a rossz szándékú embert.

A rendőrség feladata lenne a bűnözők féken tartása, ám vidéken, főleg falvakban kevés a rendőr, egyedül nem képesek a lakók megvédésére, ilyenkor jönnek jól a polgárőrök és civil szerveződések

A tolvajok legkedveltebb ideje az éjszaka, sötétben, kihalt terepen könnyebb akcióba lépniük. Ezért jó ötlet megvonni tőlük az óvó sötétséget, és például mozgásra felgyulladó erős lámpákat, reflektorokat telepíteni a kertbe, házfalra. A settenkedésre aktivizálódó fényár kombinálható hangos riasztóval, ami ugyan nem hoz minket közelebb a szomszédokhoz, ám fontosabb a tolvaj megijesztése, távozásra kényszerítése. Sajnos a tolvajok gyakran nehezen mozgó, idős embereket választanak célpontul, pont azért, mert ők észlelés, tettenérés esetén sem számítanak veszélyes ellenfélnek. Van, aki a bekamerázás mellett dönt, ám sokszor a behatoló ezzel nem törődik, a termést ettől még el tudja vinni, lebukás esetén pedig a hosszadalmas bírósági eljárás után a kár általában nem térül meg. Az, hogy a tolvajt esetleg megbüntetik, a gazdát kevés esetben vigasztalja. Talán a leghathatósabb védekezés az összefogás, a közösségi fellépés. Pár ezer forintért vásárolhatóak vezeték nélküli kapucsengők, melyeket védelmi célra is fel lehet használni, ha az idős személynél van a nyomógombos fele, segítőkész szomszédjánál pedig a csöngő része.

Sok településen létezik távoli riasztásra alkalmas rendszer, mely a rendőrséghez, vagy a polgárőrséghez van bekötve, érdemes tájékozódni, hogy lakhelyünkön létezik-e ilyen, ha pedig nincs ajánlott lobbizni érte. Amennyiben egy adott területen elszaporodtak a terménylopások, gátat lehet szabni az éjszakai bejárásoknak járőrözéssel is, akár a környéken lakó tettre kész férfiak összefogásával. Sok gyümölcs, zöldség érési ideje jól behatárolható, és a tolvajok is nagyon jól ismerik ezeket az időintervallumokat. Érdemes az éjjeli felvigyázó körjáratokat erre az időszakra időzíteni, így nem kell folyamatos jelenlét az egész szezonban, csupán egy-két héten keresztül, míg az adott zöldség, gyümölcs szedése nem válik aktuálissá. (Ezt a módszert alkalmazzák a karácsonyi fenyőt nevelő gazdák is, így elég november elejétől december derekáig foglalkozniuk az őrzéssel.) Persze ez nehezen kivitelezhető egy általános kiskerti veteményes esetében, ahol hónapokon keresztül folyamatosan akad betakarítani való.

A legtöbben azért termelnek házilag, hogy spóroljanak, ezért a terménylopás nem csupán bosszúság, hanem sok esetben komoly anyagi veszteség is
Összefoglalva a kérdéskör bonyolultságát az adja, hogy míg a tolvaj elszánt, és fütyül a törvényre, addig a termelők többsége békés és szabálykövető, sok esetben pedig gyenge, nehezen mozgó ember. Így bár a törvény a kerttulajdonos oldalán áll, a gyakorlatban a tetten ért elkövetővel szembeni harc kilátástalan és veszélyes, az óvintézkedések egy része pedig tiltott, és szintúgy veszélyes. A kulcs a megelőzési módszerek kombinált alkalmazása lehet(például egy nagy termetű, harcias eb és egy pár mozgásérzékelős reflektor), de az igazi lehetőségek a közösségi összefogásban, a védekező gazdák, szomszédok, utcabeliek együttes és domináns fellépésében vannak.

Kisfái Tanácsadó Testülete és Kisfáiért Közhasznú Egyesület július első szombatján ötödik alkalommal rendezte meg a Kisfái Családi Napot.