Hogy mit jelent ez? Természetes folyamatokon nyugvó termelés, az aquakultúra (aquaculture) és a hidro-pónia (hydroponics) kombinációja. A megnevezés is ebből származik: aqua-pónia.

Az aquapónia biológiai egyensúlyon alapuló rendszer, ahol halak és konyhanövények egymást fenntartva élnek együtt. A biológiai egyensúly feltétele többek között a megfelelő hőmérséklet fenntartása a rendszer számára. Magyarország időjárási körülményei ezen feltételeket nem biztosítják, így mesterséges úton kell megteremteni az egyensúlyhoz szükséges kritériumokat. A passzív szolár üvegház segítségével egész évben biztosítható a megfelelő hőmérséklet az élőlények számára. Az üvegház kialakítása speciális, geometriailag a Nap járásához igazodik, és a benne található hőtároló közeg segítségével nyáron hűteni, télen pedig fűteni képes az üvegházat, pusztán a napsugárzás energiájának segítségével. Ahhoz, hogy az üvegház megfelelően be tudja tölteni a szerepét, gondos tervezésre és alapos munkára van szükség.

Az aquapónia lényegében az aquakultúra(vízművelés) és a hidropónia(a tápanyagokat biztosító közeg) ötvözete.

A növények valamilyen termesztő közeggel (agyaggolyó, kavics, perlit, kőzetgyapot stb.) töltött tálcákban nőnek, ezekbe a tálcákba szivattyúzzák a haltartály vizét. A halak az ürülékükkel ammóniát juttatnak a vízbe, melyet a baktériumflórák nitritté, majd nitráttá alakítanak. A termesztő közeg és a növények gyökerei megszűrik a vizet, felveszik belőle a tápanyagokat, majd a víz visszakerül a haltartályba.

Elhelyezés

A növények egészséges növekedésének feltétele a napi átlagos 4-6 napsütéses óra, viszont a halaknak nincs szüksége a napfényre. Az akváriumnak árnyékos helyre kell kerülnie, ellenkező esetben algaképződés indul. A halak árnyékolása megoldható a vízfelületre telepített növényekkel is, például az említett passzív hidropóniás módszerrel.

Tartályok

A halak és növények elhelyezésére a legkézenfekvőbb megoldás az IBC tartályok (Intermediate Bulk Container) használata. Az IBC tartályokat folyadékok szállítására és tárolására használják, műanyag ballonból és rozsdamentes acél tartószerkezetből állnak. Ál- talában 640-1050 liter folyadék tárolására alkalmasak.

Növények

A biológiai körfolyamat indulásához szükség van fejlett növényekre (palántákra), így nem elég csak maggal beszórni a termőközeget. Mivel itt a növények annyi vizet tudnak felhasználni, amennyit csak akarnak, így nem kell figyelni a köztük lévő távolságra a vetésnél. A futónövényeknek (pl. tök, borsó, uborka, paradicsom) biztosítani kell egy stabil felületet, amelyre fel tudnak kapaszkodni. Ha a körfolyamat már régebb óta fennáll, ügyelni kell arra is, hogy folyamatosan legyenek palánták, növésben lévő és érett növények az egyensúly felbomlásának elkerülése érdekében.

A gyökérzöldségeken kívül (sárgarépa, retek, petrezselyem) a legtöbb konyhanövény megterem, és jól érzi magát ezen körülmények között.

Legfőképp a gyógy- és fűszernövények (bazsalikom, koriander, citromfű stb.) és a levélzöldségek (saláta, káposzta, zeller, spenót), valamint a paradicsom, az uborka és a paprika ajánlható.

Halak

Tapasztalatok alapján többek között a tilápia, a szivárványos pisztráng és a harcsa felel meg ezeknek a követelményeknek. 500 liternyi termesztő közeghez fajtától függően 20-25 darab hal javasolt, és minden halra legalább 10 liternyi vizet kell számolni.

A rendszer előnyei:

a víz folyamatos feldolgozása és újrahasznosítása,
a növények folyamatos szerves trágyázása a halak által, 
az intenzív aquakultúra hulladékának hasznosítása, 
a növénytermesztéshez szükséges szántóföldek területének csökkenése, 
a növénytermesztés biológiai lábnyomának csökkenése, a növények által megtett távolságok csökkenése, amíg eljutnak a termesztés helyétől a felhasználás helyéig, 
kórokozók visszaszorítása, melyek megtámadják az élőlényeket, erózió csökkenése azáltal, hogy nem szükséges művelni a földeket, megújuló energiaforrások is beépíthetők a rendszerbe, 
a halak táplálékát képezheti a házilag termelt békalencse, vagy a konyhai hulladékok segítségével tenyésztett katonalégy-lárva.

A rendszer hátrányai:

nagy beruházási költség, 
a néha egymásnak ellentmondó sikeres és sikertelen kutatási eredmények alapján még nem lehet egyértelmű megállapításokat levonni a biológiai egyensúllyal és a felnevelt növények hiányos tápanyagtartalmával kapcsolatban, 
néhány rendszer nagymértékben támaszkodik az ember alkotta technikai megoldásokra a megfelelő hőmérsékletek elérésének érdekében, 
a gondos tervezés ellenére is előfordulhatnak olyan hibák, amik az egész rendszert blokkolják, és a teljes halállomány elveszítéséhez is vezethetnek.

Ha a téma komolyan érdekel, átfogó és részletes cikksorozatunkat itt tekinthetitek meg.