Kirándulás Egerbe, Érd.: Kisné Marikánál 20/436 73 41-es telefonon

A vár története

A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a várdombon volt. A tatárjárás után a püspökség védelmére várat emeltek. A huszita harcok alatt nagyméretű külsővárral bővült.

Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században, a reneszánsz korban, élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.

A várat a hozzá fűződő 1552-es ostrom, illetve annak regénybe foglalt körülményei tették nem csak a magyarok, de az egész világ számára híressé. Dobó István és a várvédők legendás győzelme a törökök felett időtlen történet, amit a vár falai közt bárki szívesen idéz fel.  A győztes csata után – újabb támadástól tartva – még jobban megerősítették a várat. De Mohamed szultán csapatai 1596-ban el tudták foglalni a várat, ami majd 100 esztendő múlva szabadult csak fel a török uralom alól.

Később már csak a kuruc szabadságharc idején nyert jelentősebb szerepet, addigra azonban már csak a belső vár állt. Ezután a vár pusztulásnak indult. Köveit a környékbeli építkezésekre széthordták.

Romkert

A várudvar közepén láthatók az egykori, hatalmas, román és gótikus stílusú püspöki székesegyház maradványai. Hajdani méretéről képet kaphatunk a Szent István szobor alapzatául szolgáló gigantikus oszlop vastagságáról. A templom kriptájában temették el Imrekirályt 1204-ben, a helyet emléktábla jelöli.

A székesegyház romjai mellett láthatjuk a vár legrégebbi épületének, a X-XI. századi keresztelő kápolnának, a  rotundának helyreállított és tetővel fedett alapfalait.

Vártörténeti kiállítás, Panoktikum

Az egykori püspöki palota emeletén kapott otthont a látványos vártörténeti kiállítás. Maga az épület is figyelemre méltó, a gótikuspalota az egész vár legértékesebb építészeti emléke. Az 1470-es években épült palota legszebb része az eredetiségében fennmaradt csúcsíves, árkádos folyosó, gyönyörű hálóboltozatával.

A kiállítás a vár történetének a XVIII. századig terjedő időszakát öleli fel. Maketteken tanulmányozhatjuk a romkertben látott épületek eredeti formáját, számos régészeti leletet, díszes kőfaragványt találunk a várdombon állt épületekből. A kiállítás egyik legértékesebb darabja a XV. századi alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó.

A negyedik terem a legnépszerűbb, az emlékezetes 1552-es török elleni hősi várvédés elevenedik meg a diorámákon, különböző hang- és látványelemek teszik még életszerűbbé az ostromot. A többi teremben főleg a végvári élet mindennapjaival, ill. a török megszállás emlékeivel találkozhatunk. De van itt virtuális kiállítás is, a nevezetes filmbe is belenézhetünk, sőt egy nagy terepasztalon ismerkedhetünk meg a híres ostrom részleteivel.

Belépődíjak:

Felnőtt: 1400 Ft, hétfőn: 1100 Ft

Kedvezményes: 700 Ft, hétfőn: 550 Ft

Sétajegy: 800 Ft, kedv.: 400 Ft

Kiegészítő jegy: 600 Ft, kedv.: 300 Ft

Börtön kiállítás nyitva tartása:
április 19–június 15. 9.00 - 17.00
június 16–augusztus 31. 10.00 - 17.00
szeptember 1–október 19 10.00 - 16.00